Rovásírásról mindenféle

A magyar kultúra múltjának egyik legvitatottabb pontja az, hogy volt-e honfoglaló eleinknek saját írása. Évről évre bizonyosabbá válik, hogy eleink írástudó népként érkeztek a Kárpát-medencébe. A rovásírás legfőbb elemeit a magyarság a honfoglalás előtt, a keleti szállásterületeken sajátította el. A betűalakokat nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy a betűket rótták, hogy a sor jobbról balra haladt, hogy a magánhangzókat csak ritkán írták ki, s leginkább akkor ha azok hosszú magánhangzókat jelöltek.

A székely rovásírás sorvezetése

:-( Mi vagyunk a Földön az egyetlen nép, kik (jóformán) nem tudjuk elolvasni a saját (ősi) írásunkat.

Straub Tamás friss nyugdíjas személyi igazolványában is rovás, sőt összerovás az aláírás. Egyre többen követik a példát, de a "hivatal" KEK-eckedik.

Régi és új könyvégetők, íráspusztítók

Rúnakövekkel, rúnakockákkal, vagy rúnakártyával - igény szerint! A rúnák alfabetikus jelek, az észak-európai népek használták az I. századtól kb. a középkorig. Azonkívül, hogy írott ábécé volt, szimbólumrendszerként is alkalmazták mágikus célokra és jóslásra. Alakjuk és jelentésük feliratokban és kéziratokban maradt fönn. Ma újra felfedezik a rúnák szimbólumrendszerét és mérhetetlen népszerűségnek örvend a rúnajóslás. Kulcsot ad kezünkbe ahhoz, hogy megértsük ősi népek ma is eleven gondolkodásmódját, azokét, akik a rúnákat megalkották, és sokat tanulhatunk egy olyan életmódtól, ami talán egyedibb módon kapcsolódott a természetes világhoz és a szellem birodalmához, mint a miénk.