Linkek a témában:
Ősi Magyar Irás
:-( Mi vagyunk a Földön az egyetlen nép, kik (jóformán) nem tudjuk elolvasni a saját (ősi) írásunkat.
A rovásírás rövid története és legfontosabb emlékei
Az ősmagyar rovásírás legrégebbi emléke a 6500 éves, tehát újkőkori tatárlakai agyagkorong, amelyet N. Vlassza, román régész 1961-ben talált az erdélyi Tatárlakán egy sírban, férficsontok mellett. A lelet rendkívüli jelentőségének több oka van. Egyrészt igen korai kárpát-medencei írásbeliséget bizonyít, mivel helyi agyagból készült. Másrészt három betű az ősmagyar rovásírásból felismerhető, ezek a Z, Ny és Gy. Nagyon fontos, hogy pont az Ny és Gy jelek maradtak fenn a korongon, mert ezek a hangok a Ty-vel, Sz-szel, Zs-vel, Cs-vel együtt nyelvünk hangkészletének legősibb rétegéhez tartoznak, mivel az etnogenetikailag fiatalabb, de később a közelünkben élő népeknek, keltáknak, etruszkoknak, pelazgoknak, főniciaiaknak ezekre a hangokra nem volt jelük, ezért feltehetően hangkészletükben sem szerepelt.
Rovás a személyi igazolványon
Straub Tamás friss nyugdíjas személyi igazolványában is rovás, sőt összerovás az aláírás. Egyre többen követik a példát, de a "hivatal" KEK-eckedik.
Rúnajóslás rendezvényeken
Rúnakövekkel, rúnakockákkal, vagy rúnakártyával - igény szerint!
A rúnák alfabetikus jelek, az észak-európai népek használták az I. századtól kb. a középkorig. Azonkívül, hogy írott ábécé volt, szimbólumrendszerként is alkalmazták mágikus célokra és jóslásra. Alakjuk és jelentésük feliratokban és kéziratokban maradt fönn.
Ma újra felfedezik a rúnák szimbólumrendszerét és mérhetetlen népszerűségnek örvend a rúnajóslás. Kulcsot ad kezünkbe ahhoz, hogy megértsük ősi népek ma is eleven gondolkodásmódját, azokét, akik a rúnákat megalkották, és sokat tanulhatunk egy olyan életmódtól, ami talán egyedibb módon kapcsolódott a természetes világhoz és a szellem birodalmához, mint a miénk.
A székelyderzsi rovásírásos tégla
A magyar kultúra múltjának egyik legvitatottabb pontja az, hogy volt-e honfoglaló eleinknek saját írása. Évről évre bizonyosabbá válik, hogy eleink írástudó népként érkeztek a Kárpát-medencébe. A rovásírás legfőbb elemeit a magyarság a honfoglalás előtt, a keleti szállásterületeken sajátította el. A betűalakokat nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy a betűket rótták, hogy a sor jobbról balra haladt, hogy a magánhangzókat csak ritkán írták ki, s leginkább akkor ha azok hosszú magánhangzókat jelöltek.
Meghatározás
Információk a magyar rovásírásról, történelméről, jelen helyzetéről, szakirodalmáról